Mi a jó gulyás titka? A kifogástalan hús- és zöldségalapanyag? A fűszerek szerencsés aránya? Netán az éppen megfelelő hosszúságúra eresztett lé? És ha azt mondanánk, hogy inkább a rátermettség, a türelem és a merészség teszi nagyszerűvé a gulyást?
Bizony, merthogy ez a gulyás nem az a gulyás. A marhapásztor nem főhet órákig a saját levében; hiszen a gulya tereléséhez éberség és esetenként azonnali cselekvés szükségeltetik. Ha ráadásul nem a szelíd fejőstehenek legeltetése a feladat, hanem az izomkolosszus bikák terelése; na, ahhoz már egyenesen elengedhetetlen, hogy pásztorunk elég bátor és… nos… elég gyors legyen.
Mindezt persze akár te is megtapasztalhatod, ha ellátogatsz a törökbálinti Cinege Tanyára. Az idilli környezetben létesített családi tangazdaság területén a tekintélyes méretű szarvasmarhákat terelheted ki a legelőre, s közben a tanya munkatársai jóvoltából megismerheted tartásuk minden csínját-bínját, elsajátíthatod a jellegzetes magyar pásztorlét hagyományait.
A marhaterelés egy igazán adrenalindús élmény, melyet megoszthatsz barátaiddal, családoddal is. Sőt, ha terelőkutyád van, még őt is kiviheted a tanyára: tesztelheted, mennyire maradt meg vérében a pásztorkodás ősi ösztöne.